Elég volt ebből!
Kiharapom magamból a mérget,
Mert nem talál ki magától a véremből.
Ordítok, mert elegem van!
szánalmas a hálátlanság mit tanúsítok
én vagyok a gyenge láncszem a játékban, amit
kaptam az élettől.

Nem vagyok erőtlen, csak gyenge…
Sírnék, ha tudnék ha lenne bennem annyi penge,
mi kivágja azt a kőkemény gátat, amit építek
könnyeim árja várja, hogy elöntse a teret
melyre leborulva térdeplek.

Megfogom a saját kezem, mert más nem fogja meg…
Hajamat tépve húzom ki magam magamból,
Századjára is megígérem, hogy vége
most van az, hogy elég volt
tegyünk végre pontot a mondat végére.

Mostantól nem hagyom, hogy legyűrjön,
ha vért hányok is ellenállok.
A legerősebb ellenséggel én most már szemben állok,
kést rántok, és ha kell
magamba vágok.

Nem leszek többé erőtlen szolga,
nem fogsz többé belerúgni a porba,
Nem. Nem és bazd meg nem!
Kell nekem a saját életem!

2020.08.09.