Rozsdás vödörbe ömlik a köd,
Szerintem nem tud róla.
Mégis vannak olyan képek
melyeket, ha nem is akar,
de egybeköt.

Hamis feszültséggel teli az utca,
Érezni rideg leheletét.
Erővel kiszakad a fájdalom az útra
de önmaga sem tudja 
vajon mi is a tét.

Gyávaságból szőttem takarót
beborít mindent a gyengeség,
Megengedhető vereségből
állítok magamnak hamis karót,
és hallom a távolban elernyedt
félszeg csattanót.

Megy a hajó, de nem látszik az ég
bizonytalanul kattogó iránytű mellett
gyengén pislákol az erőm ha cselekednék
jelezné az utat, de túl hamar szárad a festék
gúsba köt a kilátástalan 
gyengeség.

2020.01.27.